2014. szeptember 28., vasárnap

Enyém Kutymorgó a Családtag.

Az én Kutymorgóm! A Családtagom. A többi mint lent. Fogtad? ....Akkor jóóó.
1.Nem kutyát tartok, hanem kutyával élek. Ha nem érted a különbséget, nem beszéljük ugyanazt a nyelvet.
2. Kutya a lakásban? Nem állatkínzás. Családtagnak tekintem, sétálni járunk, kirándulni, együtt heverünk a kanapén.
3. Sok lemondással és macerával jár? Egy ember talán nem? A kutyám a legrosszabb napokon sem „csinálnám vissza”.
4. Inkább a “katalógus-lakásról” mondok le, mint a kutyámról. A kutyaszőr az életem része, ahogyan a tappancs-nyomok is. Jut eszembe, te is másnaponként takarítasz? Vagy ne gyere, vagy gyere játszós ruhában és ne fintorogj!
5. Sokba kerül az etetése, az orvosi ellátása? Igen, sokba. Ezeréves tévém van és nincs kocsim. Viszont nem költök alkoholra, cigire, se drogokra és luxus-utakra. A kutyám egy élet, fontosabb bármilyen tulajdonnál vagy „élvezetnél”!
6. Ne szólj bele, hogy nevelem! Én élek vele. Neked csak egy kutya, nekem társ. Különben is, ő volt előbb, nem te. Úgy tűnik, ő marad tovább is…
7. Hogy zárjam ki a szobából?! Én se kérlek rá, kösd ki a gyereked, amíg ott vagyok…
8. Ne küldd el, ha örömmel megy hozzád üdvözölni. Ha esetleg nyálas lettél, szerencsére van fürdőszobám meg szappanom.
9. Nem kell elmondanod a véleményed arról, miért van lakásban és miért jöhet fel az ágyra. Így szeretem, nekem ez természetes. Pont.
10. A kutyám mindig velem van. Ha szükségem van rá, megvigasztal, jókedvre derít, nyugalmat hoz az életembe. Őszinte, megbízható, a lényegem látja. Feltétel nélkül szeret, egyenes jellem, önzetlen. És te?

2014. szeptember 5., péntek

Találkozás. -Vers

Egy gyönyörű vers a Találkozásról. Kaptam. A szerzője nem volt feltüntetve. 

Találkozás

Mit látok majd a szemedben,
amikor először vársz?
.. a napot megcsillanni
vagy csak szűkszavú árnyakat?
 Szívedben virágot hozol nekem
Te távoli társ?

 Állsz, s tétova léted szórja
 felém szikraként a vágyakat?
 Milyen lesz majd, ha felém nyúl,
ha megérint kezed?
Beleborzongunk-e végre
az „eleve elrendelés”-be ?
 Magadhoz húzol-e ?
 – jól tudom! teszed! -

Fejed vállamra hajtod ?
 nyakamba fúrod?- mert merheted?
.. a hangod – mint a hajnali
Balaton türkize
- lágyul-e, mint a vaj,
mikor a kenyérre kenem?

Lelkünk öreg.
Rég döntött, nem kérdés, hisz-e?
Ide érkezni küzdelem volt.
 Életem most eléd teszem.
Kezed ha megérint,
s ujjad játszik testemen,
Fellobban, lángra gyúl majd a végtelen?
 Van még? Tudok-e tüzet adni?
Kérdezni kérdést? Merem?

 Lesz-e győzelem?
Test a testnek válaszol-e kérést?
Lehulló levelükben a fák
már tudják a tavaszt.
Tarka levelei leszünk-e az ősznek?
Szőnek-e álmaink új hitet?
Tudjuk, merjük-e a vágyakat?
..vagy a Kín szívünkre az
Idővel új kérget tapaszt.