Út..........

A napokban rengeteget agyaltam pár dolgon és bár nem jutottam düllőre még

önmagammal sem, azért egy dolgot rögzítek.

Véleményt alkotni bárkiről könnyű és én is megteszem sokszor.

DE!... Amikor valaki túl keveset tud, viszont túl sokat képzel ...önmagáról is...

és úgy alkot véleményt, úgy mond ítéletet... 

Érlelődik a döntésem, de azt hiszem, úgy lesz eztán... Nem érdekel annak a

véleménye aki akkor véleményt alkot, elítél ha hibázok, viszont nem szól

hozzám, nem alkot véleményt amikor jól csinálok sokkal többet. 

Véleményt alkot, elítél, agresszívnek kiált ki, holott az nem érdekelte mi

vezetett ide, mi volt a sok éves előzménye annak amit “elkövettem”.

Nem érdekel annak a véleménye aki nem szól hozzám, nem alkot véleményt

amikor arról írok, honnan indultam, milyen utat jártam be és hová jutottam,

milyen áron. Akit nem érdekel az életem a botladozásaim a sikereim

a buktatók amiken átjutottam az út amit megtettem, ne szóljon akkor sem

amikor esetleg hibázok!  Az aki nem szólt hozzám amikor arról írtam, miként

buktam el majdnem, aztán miként küzdöttem meg önmagammal, álltam

föl és alakítottam önmagamat, miként bizonyítottam, miként lettem az

aki ami, miként milyen úton mit értem el...aki akkor nem szólt hozzám,

aki azt nem vette észre, az ne szóljon ne alkosson véleményt máskor sem,

ha hibázok sem. 

Akit nem érdekel az életem, a sikereim, ne érdekeljék a hibáim sem. 

Nem!...Nem érdekel senki véleménye, csakis azoké kik ismerik, akiket

érdekel ..t az út is amit megtettem, akik ott voltak velem mellettem,

akik a jót is észrevették, akik biztattak jószóval akkor is ha elfáradtam

ha elbuktam. 

Egyébként... NEM ÉRDEKEL SENKI VÉLEMÉNYE!