Don't cry

2012. október 11., csütörtök

Első és Próba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Érvelj! Bunkózásra Komcsizásra "elmútnyócévezésre" Nem vagyok kíváncsi!

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Anyám

Te teremtettél rendet körülöttünk,
ha rosszak voltunk, három gyermeked;
áldott szívedből sugárzott szeretet
sohasem tett különbséget közöttünk;

óvó féltésed lebegett fölöttünk
kópé fejünket simogatta kezed;
nyugtalan voltál, ha nem látott szemed,
aggódtál, mikor megkésve érkeztünk.

Szemedből csillogó szerető lényed
távozásoddal megszűnt létezésed
melyet megszokni én,- sohasem tudom;

fáj gyászom sírodnál… Hiányzol nagyon!
Szívemben őrizem most emlékedet,
köszönöm… Tőled kapott életemet.

1935. 08. 13. -2012. 08. 06.

Ez meg Az és Amaz

"Hol vagytok Jó barátok? ..Hol van napfény? Borús lelkemre ki hoz derűt s hol éri nap fénye?" ........:(

By.-Én

Évszakok.

Volt idő mikor még nem voltál,
S nem éreztem, hogy fájna majd ha nem volnál;
és most látod, féltelek, őrizlek, védelek;
Mert lesz idő meglehet, hogy nem leszel már.

Voltak, akik szerettek, úgy hiszem;
Ma sem tudom végül miért hagytak el;
De téged most már féltelek, szeress úgy hogy jó legyek;
Őrizz meg - elveszek ha nem figyelsz rám!

Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.
Változnak az évszakok jó idők, rossz napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el!

Próbáltam másokkal, máshogyan;
Ma egyik is, másik is messze van;
És véletlen, úgy lehet, de téged már féltelek;
őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!

Üdvözöllek! Üdv! Szia! Csá! Helló! Kedves és Tisztelt ( na aaaz majd meglássuk mennyire. Tőled függ! ) Olvasó - Látogató - Kérdező - Kiváncsi - Érdeklődő! Ez a Blog mindenről szól amit épp megírásra érdemesnek tartok és ihletem kedvem is lesz hozzá. Kérdezz Bátran ha kíváncsi vagy Velem kapcsolatosan bármire! Legyen az Érzelmi, gyerek kor, felnőtt avagy Kamaszkor, Izlés Érzés Gondolat Elképzelés Vélekedés ... Kaja Pia Nő Kábítószer Bármi.... Elvileg és aszem gyakorlatilag Őszinte választ kapsz...Haaaa... Nooormááálisan kérdezel. Jöhet a Mehet! Érezd Jól Magadat és Engem!

"Csak annak higgy, Csak abban bízz aki,-Meglátja a Mosolyod mögött a Fájdalmat a Haragod mögött a Szeretetet a Hallgatásod mögött a Szavaidat."

"Vártalak ...tegnap még fontos volt..ma már tárgytalan..Józanul vigasztalom önmagam.. sírni már céltalan.. vége lett! De azért reggel éppúgy ébredek.. Nem vették el tőlem a kék eget és nem dőlt össze a világ, megyek tovább.. nem történt semmi... Csupán "Valaki" kit szerettem lett furcsa "Idegen". Egy könnycseppel több ragyog a fáradt szememen...Valaki rosszat tett velem Istenem... Pedig azt hittem ismerem.."

Nincs visszaút, hát állni kell szilárdan:
álmok nélkül, tépett felhők alatt,
gyökértelen egy idegen világban...'

Nincs út amire léphetnék...csak céltalanul, eltévedve, magányosan bolyongok valahol...

***"Nélküled félbe maradt mondat vagyok, egy befejezetlen gondolat, egy félig eljátszott Chopin keringő s egy megkezdett vers amit nem folytatnak már."***

Amíg szívedben élek, kérlek őrizd meg e képet.
De ha csak emlék lesz és kopott,
akkor is gondolj rám, hogy voltam, s talán vagyok.
E kép segít emlékezni, s az emlékek nem hagynak feledni.
Tudom, ha messze leszek, ritkán gondolsz énrám.
Idő múlik, sok barát jön, s elfelejtesz örökre tán.
Így legalább néha, ha emlékek közt lapozgatsz,
Rátalálsz e képre, s így majd rám gondolhatsz.
Nem azok a legfontosabb emberek, akiknek a jelenlétét mindig észrevesszük,
hanem akiknek a hiányát a szívünkben érezzük.
Minden elmúlik, mint az álom, elrepül mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben halványan, mint a holdsugár.
Az emlék megmarad, mi szép volt visszajár, mint késő estelen fészkébe a madár.
És késő éjjelig, halálig megmarad egynémely arc vagy név, egynémely pillanat.
Az ember mindent elfeled: bút, örömet, bánatot,
csak egyet nem: a Jó Barátot ***Az Igaz Tiszta Szerelmet***!

Nincs semmi másom "Valami nem sikerült, szigetünk messze került. Sehol nincs ma helyem, ezernyi arc, mind idegen. Veled más a világ, senki nem érti talán, Hogy miért hajt ez a vágy, pedig ma már más ölel át. Nincs semmi másom, a nagyvilágon, Mi minket összetart, majd újra megtalálom. Nincs semmi másom, de mégse bánom, Még mindig várom én, hogy újra visszatérj! Szívemben él ez a hely, ahol még lennie kell Valami jónak talán, hogy igaz a szó, nincs, ami fáj. De kinn zord a világ, s megint a szívembe vág, Lehet --e még ez a kép, mi legbelül él, végül enyém. Nincs semmi másom, a nagyvilágon, Mi minket összetart, majd újra megtalálom. Nincs semmi másom, de mégse bánom, Még mindig várom én, hogy újra visszatérj! Szökik a perc, rohan az út, múlik a lét nyomtalanul, Valami kell a szavakon túl, a lángon, bennem, ami gyúl. Jönnie kell, él a remény, égnie kell, ha ébred a fény. Szökik a perc, rohan az út, nem múlhat, Nem múlhat az álom nyomtalanul! Nincs semmi másom, de mégse bánom, Még mindig várom én, hogy újra visszatérj! Nincs semmi másom, a nagyvilágon, Mi minket összetart, majd újra megtalálom. Nincs semmi másom, csak védő álmom, De mégis várom én, hogy újra visszatérj! Hát mondd, el mit tegyek, hogy újra visszatérj..."

2012. október 11., csütörtök

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Más.