Mit
kerestem, mit keresek én a szerelem nevű társas "játékban"? ...Íme: A
Boldogságot a Társasságot...mondhatnám egyszerűen és igaz is lenne.
Azért ettől kicsit összetettebb a dolog... A játékot az örömet két Ember
közös játékát örömét. Szövetséget valamire két Ember között... a
boldogságra szövetkezést az Életre szövetkezést örömre, egymás örömére
szövetkezést. A játékot a szépet... Azt amikor két ember lélekből
szabadon kötöttségek szégyen érzet tabuk nélkül együtt "játssza" az
életet. Azt amikor az őszinteség természetes dolog és nem kell gyötrődni
napokat agyalni azon, lehetsz e őszinte...mert az csak úgy jön magától
természetes módon. ...és nem kell félni ha őszinte vagy... Mert a másik
is az, mert elfogadod és elfogad és nem hány a szemedre semmit... Sem
jelent sem múltat. Mikor minden komoly ugyan, de olyan...kamaszosan
játékos. .. Egy igen komoly játék minden... Olyan...laza...olyan
kötelező nélküli. Nincsenek fölösleges körök.. Nincs hogy futni kell még
egy kört... Amikor nem kell szégyellnem hogy szerelmes vagyok. Amikor
kimutathatom bátran bárhol bármikor és nem szól rám hogy ..."ugyan
már...legyél komoly...legyél vissza fogott viselkedj már
felnőttként...ne ölelj már át ne csókolj meg az utcán buszon vonaton
villamoson... ne becézz ne édelegj ne tedd ezt azt amazt a rokonok
barátok családom előtt...", szóval...legyél hűde komoly nagyon vissza
fogott szolid felnőtt. ... Azt keresem amikor magamat adhatom és Ő
önmagát adhatja és adja... Amikor lehetek...lehetünk "komolytalan
játékos kamaszok"... Amikor a játékosság a boldogság szabad utat kaphat
szabadon.... Amikor nem KELL úgy viselkednünk ahogy azt mások elvárják.
Amikor ha épp virágos jókedvem boldogságom úgy hozza.... bolondozhatok
bátran önfeledten... Mutathatom kimutathatom a boldogságomat szabadon.
Amikor a boldogságom a kettőnk boldogsága az Ő léte olyant vált ki
belőlem hogy bolondos jókedvemben egy kandellábert vigasztalni kezdek a
magányossága miatt, egy szobor csoporttal elbeszélgetek... akkor Ő velem
nevet..és nem szól rám...nem hord le... nem áll arrébb mutatva
másoknak.. "nem hozzá tartozom"... , hanem büszkén mellém áll és együtt
bolondozunk... velem kacag bolondozik.... Amikor a virágos réten
bolondozva a fűben hempereghetünk mint két rosszcsont kölök, amikor
télen együtt "angyalkázhatunk" a friss hóban... Amikor bátran
elveszíthetem a "józan felnőtt" eszem.... Amikor ha hibázok és
hibázik... nem kell félnünk... megtudjuk beszélni higgadtan bátran
azonnal. Amikor bajom van amikor gyötrődöm valamin és elvonulok... akkor
békén hagy és nem faggat, nem veszi sértésnek... vár türelemmel mert
bízik bennem...mert én is ezt teszem vele... Amikor ha sírnom
kell...tudom...ott lesz Ő és letörli a könnyeimet és ha neki kell
sírni...ott leszek én és letörlöm a könnyeit... Szóval... amikor bátran
szabadon bolondozva vagy sírva... büszkén és boldogan... Önmagam
adhatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Érvelj! Bunkózásra Komcsizásra "elmútnyócévezésre" Nem vagyok kíváncsi!